Naná, hogy nem maradhatott ki ez sem! A Gröna Lund névre keresztelt vidámpark a korábban már említett Djurgårdenen található egy meglehetősen kis területen, de tele őrültebb hullámvasutakkal, tornyokkal és kilós csokikkal.

A park a legtöbb napon este 11-ig van nyitva, 7 órától kedvezményes belépővel.

(A képek minősége sajnos nem a megszokott, mivel a fényképezőgépemet biztonságosabbnak gondoltam otthon hagyni, és csak a telefonommal csinálni néhány felvételt.)

Ha már ilyen messzire felvonatoztam, akkor kerestem még egy várost a környéken, amit érdemes megnézni: ez pedig Luleå lett. A Balti-tenger, pontosabban a Botteni-öböl partján fekvő városkát 46 ezren lakják, hatalmas iparterülete mellett az egyeteméről is híres.

A luleåi székesegyházat a 19. század végén építették, Oscar Fredrik király nevét viseli.

Kiruna sokáig Svédország legészakibb városa volt, azonban 1970-ben visszavonták a városi rangját. Mindenesetre messze van Stockholmtól (ezer párszáz kilométer vasúton), a sarkkörön túl, és a nyáron néhány hétig nem is megy le a nap. Utazasom eszközéül a vonatot válsztottam, mivel Osló után elég volt a buszozásból.

A célállomás pályaudvara.

A 18 órás éjszakai út elsőre eseménytelennek ígérkezett, de végül közel sem lett az.

Djurgården szigete kiváló hely a múzeumoknak, parkoknak és nem utolsó sorban a skanzennek. A svéd szabadtéri néprajzi múzeumot 1891-ben alapították, és körülbelül 150 épületen keresztül ismerhetjük meg az ország építészetét. Idegenvezetővel a legtöbb házba be is lehet menni, amiket igyekeztek a korhűen berendezni.

Malom Öland szigetéről.

Kihasználva az óriási területet, a skanzennel összenőve találjuk az állatkertet is, többségében az országban őshonos állatokkal.

Következzen egy újabb tantárgy, amivel a félév során boldogulnom kellett, a Svéd 1. Kézenfekvő volt, hogy tanuljak svédül, mert hol máshol tanulhatnám tökéletesebb környezetben ezt a nyelvet - sőt még kreditet is adnak érte!

A svédet, mint idegen nyelvet 4 szinten oktatják, természetesen (a kezdő kivételével) egy szintfelmérő megírása után kell eldönteni, hogy melyik kurzus illik hozzánk a legjobban. Mivel az én előzetes svéd tudásom erősen konvergált a nullához, ezért a kezdő csoportot választottam, így a következőkben is arról írok, de amennyire tudom, a többi szint követelményei is hasonlóak. Az órák nyelve angol, de a félév második felében már a kezdő szinten is alig került elő, a tanár inkább svédül magyarázott el minden, és - ha nem is elsőre - de megértettük.

A normális kurzus heti 1-szer 4 órában folyik, több időpontból lehet választani. Talán nem a legszerencsésebb ez az elosztás, mert az utolsó 45 percnek már erősen lefáradva kezdünk neki, de legalább csak egyszer kell bemenni az egyetemre a svéd miatt. Léteznek „gyorstalpalók” is: júniusban és augusztusban lehetőség van egy egyhónapos intenzív felkészítés után szintet ugrani, és a következő félévet már magasabb csoportban kezdeni. Ez elsősorban a hosszabb távon (értsd több féléven keresztül) itt tanulóknak jó.

A követelmények megfelelnek egy normális nyelvtanfolyaménak: 7 és fél kredites a tárgy, szóval azért kell ezt-azt készülni rá. A félév során kell írni 3 fogalmazást (100-150 szó) adott témából, melyek közül az egyik visszaköszön a vizsgán is. Az óralátogatás is kötelező a 13 alkalomból 3-at lehet büntetlenül hiányozni, utána már magyarázkodni kell, de természetesen lehet pótolni egy másik csoport időpontjában. A vizsga írásbeli, különböző nyelvtani tesztetekből, szövegértésből és a már említett szövegalkotásból áll. A szóbeli rész kissé viccesen van megoldva: párokban kell egy párbeszédet írni, majd diktafonra felmondani, és elküldeni a tanárnak. A szóbeli vizsga része még egy hallás utáni szövegkiegészítés (gap filling) is.

Kiknek és miért ajánlom? Mindenkinek, aki Svédországba jön. Egész jó érzés, hogy januárban még csak angolul tudtam megszólalni a boltokban, majd mostanra már egy egyszerűbb párbeszédet is le tudtok folytatni az eladóval. Apró örömök, de ezekért jössz ide, nem?

Tárgy neve: Swedish 1, Elementary Level
Kredit: 7,5
Követelmény: 3 esszé (P ,F), szóbeli vizsga (P, F), írásbeli vizsga (A-F),
               esszé a vizsgán (A-F)
Értékelés: P, F (Pass, Fail) vagy A-F (A=legjobb, E=elégséges,
               F=elégtelen)
Weboldal: link

Január óta tervebe van véve, hogy írok az itteni egyetemről, most végre a terv meg is valósult. Svédország ugye királyság, szóval minden valamirevaló intézmény nevében szerepel a királyi jelző, így az egyetem teljes neve Kungliga Tekniska högskolan, magyarul nem írom le, szerintem mindenki képes kitalálni magától is.

Az egyetem logója és mottója („Tudomány és művészet”) az egyik épület falán.

A továbbiakban írok pár sort a történelméről, és arról, hogy miket lehet itt tanulni.

Ismerős, nem? Beugorhat egy Muse szám is, de én most nem erre gondolok. A Stockholm-szindrómát a Wikipédia így definiálja: „A túszok - és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek általában - szeretetet kezdenek érezni kínzóik, rabtartóik iránt. Olyankor léphet fel, amikor a sok bántás mellett a rab figyelmet, néha előforduló felületes kedvességet tapasztal a rabtartója részéről, ugyanakkor teljesen ki van szolgáltatva neki, az élet-halál ura felette.”

De mégis mi köze van Stockholmhoz? Nos a válaszért 40 évet kell visszautazni az időben: 1973-ban történt egy bankrablás a belvárosban, melyet egy 131 órás túszdráma követett. A több mint öt napos fogság után a túszok megkedvelték a támadókat, és az elfogásukat is próbálták szabotálni, sőt a tárgyalások során többen is megtagadták a vallomástételt. Ezt a lélektani változást később sokan kezdték vizsgálni, és mindenféle megállapításokat tettek róla, de ezekbe most nem mennék bele.

Mindenesetre meglátogattam a 40 évvel ezelőtti tetthelyet, de ma már (nem meglepő módon) nem bank működik ott.

A világos épület földszinti üzlete volt a hírhedt bank.

Térkép a pontos helyszínről.