A bevásárlóközpont és a szobám után még két bemutatásra érdemes (de annyira nem érdekes) hely maradt.

A konyha. A közös jelző annyit jelent, hogy koszos és teljesen üres. Ha itt akarok főzőcskézni, akkor a vágódeszkától kezdve a mosogatószivacsig mindent le kell hordani. De ez az egyetlen járható út, ha vendégeket akarok megetetni.

A mosoda. Január óta egy kicsit jobban bele kell folynom a mosás folyamatába: eddig valahogyan mindig tisztán került vissza a szekrényembe a koszos pólóm a szennyesből. A mosodát az elektronikus beléptető- és foglalórendszeren kell lefoglalni, egy körben 3 óráig használhatok két mosógépet, egy centrifugát és egy szárítógépet, utóbbi teljesítménye vetekszik egy repülőgép-hajtóműjével.

A virtuális háztűznéző ezzel véget ért, a folytatásban csöpögtetem tovább a hétköznapjaim érdekesebb mozzanatait, élményeit - van bőven!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.