Ismerős, nem? Beugorhat egy Muse szám is, de én most nem erre gondolok. A Stockholm-szindrómát a Wikipédia így definiálja: „A túszok - és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek általában - szeretetet kezdenek érezni kínzóik, rabtartóik iránt. Olyankor léphet fel, amikor a…

A tegnapi előkészületek után a mai nap délutánja a versenyről szólt. A sífutók világkupa-sorozatának utolsó klasszikus stílusú sprintversenyét a stockholmi Király Palota körül rendezték meg, mesterségesen kialakított pályán. Sajnos a svédeknek nem kedvezett a hazai pálya:…

Egy korábban született bejegyzésben már megemlítettem, hogy mennyire népszerű sport errefelé a sífutás, különösen annak a klasszikus stílusú változata. Évről évre két nagyszabású sporteseménynek is otthont ad Svédország: a leghíresebb verseny a sífutók számára a…

Nálunk divat lett a közlekedési jelzőlámpákra kis mosolygós fejeket ragasztani, Uppsalában a gyalogátkelőhelyek tábláit alakították át viccesen. És vannak cuki-macskás táblák is, bár macskát nemigen látni szabadon az utcákon.

Adott egy keskeny öböl, ami viszonylag hamar befagy. Felmerül a kérdés, hogy mit lehet vele kezdeni ilyenkor? Első lehetőség: elő a síléceket, és lehet rajta sífutni. A klasszikus stílus némi előkészítést igényel, ugyanis egy nyomban kell haladni, ami magától nem kerül oda.…

Egy újabb kisváros, ezúttal már messzebb Stockholmtól: körülbelül félórányi vonatút, majd egy egyórás buszozás után érhető el Dalarö, ami az eddigiek közül engem a legjobban megfogott - talán azért is, mert végre csodaszép időben kirándultam. Nem éppen a tudatos…

Hová is kirándulna máshova egy leendő légifolyamatos közlekedésmérnök? Stockholmnak több repülőtere is van: Skavsta, amit a fapadosok használnak előszeretettel; Arlanda, ami a hagyományos társaságok légikikötője; Bromma, ami pedig szinte kizárólag belföldi forgalomban…