Stockholm nagyjából feleakkora mint Budapest, és feleannyian is lakják. Jópofa város: tele szigettel (például a parlamentjük egy saját kis szigeten található), hidakkal, behavazott házakkal és svédekkel. Kicsit megdöbbentem rajta, de elsőre nekem úgy tűnik, hogy a svédek nem itt laknak, de legfőképpen nem dolgoznak.

Reggel (8 óra körül) alig látni tipikus helybélieket a metrón, rengeteg a bevándorló: arab és/vagy török és/vagy ázsiai. A boltokban, a pultok mögött sem lehet nagyon másmilyen emberekkel találkozni. Lehet, hogy ez csak nekem furcsa, de nekem ez jutott eszembe az első Stockholmban töltött napom után.

No meg persze az, hogy rövidebbek a nappalok. Ez jár azzal, ha az ember jóval északabbra költözik a megszokottnál. 11-ig azért otthon felébredtem vekker nélkül, itt simán elaludtam, mert nem volt olyan világos. Kezdem érteni, hogy miért depressziósok a svédek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.